Gili első nap

A Gili-szigetek három, egyenként max 3km-es szigetből áll, Lombok parjaihoz közel. K ét érdekes adat a szigetekről:

1. Rendőrök száma a szigeteken: 0
2. Motoros járművek szám a szigeteken: 0 (csak bringa és lovas kordé)

A többi adat nem érdekes annyira. A legnagyobb szigeten szállunk meg, Trawanganon. Drága szállás nem volt, csak ócsó, de egész szép, csak egy nagyon buja kert legvégében van, és az első dolog, amit kiszűrök az egy kb. 8 centis sárga pók hullája, amit szépen forgat a szél. Nem jó előjel.
Kaja az indonézekkel, akikkel a motoroson haverkodtunk össze, aztán alvás. Lenne, ha a Márk dramaturgiailag igen jó érzékkel nem bámulná a plafont, nyomatékosítva azt az "úbazmeg" tömör hangulat-színező szóval. Úgy néz ki, nekünk is van egy szép trópusi pókicánk, ez is kb. akkora mint a kertben, csak fekete. Hőseink ekkor NYILVÁN azonnal elhagyják a helyiséget, szólván a front office managernek, hogy vakációjuk lévén a probléma megoldást szüneteltetnÁk. Igen, félősök vagyunk, nagyon. :) Ez van.
Ember jön, bizergál, pók beesik a plazmatévé mögé. Én nem mertem nézni az akciót, de szerencsére Márkunk igen, úgyhogy figyelmezteti az épp távozóban levő munkavállalót, hogy attól, hogy a pókica nem látszik, mi még TUDJUK, hogy a TV mögött van, úgyhogy oldja meg. Aztán megoldja, szegény pókica áldozatul esik, és az úgy 100, kb. mm-es kicsinye közül még úgy 50 is. Nem úgy a másik 50, amik szétszaladgálnak a szobában. De ezen már csak kacagok. Az éjszaka meglepően rettegés nélküli, reggel már egész megszoknánk a szobát, amikor márk papucsából kiugrik Ica tesója, és beszalad a szekrény alá. Ekkor, a 2006-os harlemi mentőakcióhoz kisértetiesen hasonlóan, kb. 40 perc alatt találunk egy másik szállást, 5-ször annyi pénzért megvásárolva lelki nyugalmunkat. Inet már minden szuper lesz Gilin.