Disclaimer: ezt már jó régen megírtam de eddig találtam fontosabb dolgokat is mint feltölteni. Bocs
Jött az email: MENNYÜNKMÁÁÁÁÁ
Előfordult már korábban is hogy hasonló hívásnak engedve útra kerekedtem és eddig túlságosan még nem bántam meg. Mivel a tavaszi szemesztert eltolták a japók szerencsére időm is akadt,
Felkészülten utaztam, tudtam hogy az AirAsia nem fűti a gépeit, ezért cipőben, hoodie-ban vártam önelégülten a sarki fuvalatokat.. Na annyira átvertem a rendszert hogy most persze befűtöttek a gépen, izzadtam is rendesen a jobbomon és balomon ülő két “kőkorszaki szépségideál” hölgy között. Kuala Lumpurból így egy gyors 3 órás repulés után Bali reptéren már Miki vigyorgott rám mint egy…Miki.
Gyorsan el is ugrottunk a Fat Yogi’s-ba amit Miki már megénekelt korábbi blogjában, a medence kicsit elfogadhato J
Ekkor következett a nap ötlete: ne vigyünk papucsot strandra mert azt úgyis csak ellopják… mivel délután volt ez azt jelentette hogy a forró aszfalton kellett vagy 5 percet rohangálni, egyik víztócsától a másikig…hűtve a talpunkat. Na ez nekem úgy tűnik nem sikerült, mindkét talpam megégett és felhólyagosodott rendesen. Észrevettem mielőtt bementünk szörfözni? Dehogy...
A hullámokról majd Miki ír talán, én azért kis sikerélményt elkönyvelhettem, első 3 hullámot amire ráúsztam zsinórban elkaptam. Ekkor kezdett furcsa lenni az az érzés, hogy mintha a talpamra folyamatosan kosz lenne ragadva...ránéztem, hát nem megtelt az egyik tündibündi égés hólyag homokkal? Na innentől para, persze elkezd fájni amint tudatosult bennem hogy milyen állapotban vannak a talpaim, surf nem megy, abba is hagyom. Board kölcsönzős arc odaadta szerencsére a papucsát, így nem kellett visszafelé mégegyszer átsütnöm magam. Az este többi részét majd Mikitől.
u.i.: köszönöm a sok aggódást és jókívánságot, azóta már kezd begyógyulni a talpam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése