A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gili. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gili. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 9., hétfő

Képes összefoglaló

Kiraktam több mint 400 képet ide: http://picasaweb.com/brusyka (Az első idei indonéz album a  "2011-03-25 BUD-DOH-DPS" nevű)

De azok kedvéért, akik a blogot is unják, meg a picasa albumokat is, kirakok ide egy kis képes összefoglalót, hogy mi történt a három hét alatt:

Homokvihar Katarban
A jappán túrista
A cigány szörfös és a kis piros robot
Piarista Szörf Szakosztály
A szokásos
Putri masszázs
A lomboki hegyeken át
Tökéletes cső Gilin

Üveg fenekű hajó

Nagyon fontos üzleti ügyek

Hihetetlen színek

Chillout
Balangan warung

Vásárolni is kell

Balangan naplemente

Balangani tehén

Megérkezett a Hilldependent csapat is

Ez sok esti ivást jelentett

Meg vérfagyasztó baleseteket
Meg esti fürdőzéseket

Aranyosak
Ubud hihetetlen lizstelaszai

Szuperzöld
Asszem kifizettük a három milliót!

És meg is érte!

:)

Ahogy utazni érdemes

Tahó rapper videóklip
Ulu szörf 1
Ulu szörf 2
Túlélni Ulut mindig nagy megkönnyebbülés :)

2011. április 17., vasárnap

Gili ismét


Az úgy volt, hogy az előrejelzés szerint két napig nem jött swell (hullámzás) Balira, úgyhogy terv készült, mi legyen az alternatíva. A társaság nagy része elment búvárkodni, de nekem valahogy nem volt kedvem hozzá. Egy kisebb társaság meg ment Gili Trawanganra, de ott már voltam, úgyhogy nem láttam benne a perspektívát. Aztán reggel annyira nem volt hullám, hogy arra gondoltam: hátha Gili-n működik a törés, és akkor kiköszörülhetem a múltkori csorbát. Az utazós társaság akkorra már leapadt két lányra: Szilvire és Zsanira, ígyhát velük indultam el Gilire. :)

Az út a szokásos módon nagyon döcögősen indult: reggel nem jött meg a taxi, amit rendeltünk, aztán rossz kikötőbe mentünk, aztán lekéstük a hajót, aztán épphogy-rohanva sikerült mégis visszaérni Sanurba, és elkapni a katamaránt, aztán irány Gili. Mivel az utolsó hajó Giliről vissza Balira délután 1-kor indul, ezért a tervezett néhány órás ottlétünk a késések miatt úgy fél órára zsugorodott volna. Ezt elkerülendő kitaláltuk, hogy inkább már akkor ott alszunk, és kiélvezzük a hely adottságait. Ebből már egyenesen következett, hogy ha egy napra vagyunk ilyen szép helyen, akkor a pénz nem számít, vegyünk ki valami nagyon szép szobát. Ezért elkezdtünk szépen dél felé sétálni, mert északabbra vannak az olcsóbb szállások, délebbre meg a drágábbak. Megnéztünk kb. 6-7 szállást, mert ott egymás hegyén-hátán vannak, és ahogy egyre szebbeket láttunk, egyre inkább vérszemet kaptunk. Ez a magyarázata annak, hogy alábbi, azóta ezerszer röhögve elismételt kifejezések konkrétan elhangzottak (persze leginkább poénból):
- We do not sleep in standard room!
- Does it come with a private pool?
- Please fix the waterfall, as soon as possible!

Mire megtaláltuk álmaink szállását, már a sziget déli csücskében voltunk. :) Kivettünk egy "villát" Gili Trawangan egyik legdrágább resortjában két hatalmas hálószobával, nappalival, két fürdővel, és saját medencével! :) Nem mondom meg, mennyibe került, de ha leosztom három főre, akkor is majdnem 10-szer annyit fizettem, mint amennyiért Balanganon megszálltam a kunyhóban. Mindegy, egyszer ilyet is kell. :)

Itt van róla néhány kép, de nem igazán adja át a hely burzsujságát, úgyhogy itt egy link is, annak, akit érdekel: http://www.thetrawangan.com/resort-accommodation-villas-gili-trawangan/two-bedroom-villas.html
It comes with a private pool
 A lányok most tudták meg, hogy még MELEGVÍZ is van.
Ilyet eddig még Indonéziában nem tapasztaltunk.

Hullám nem volt, másnap reggel meg a nap nem sütött, úgyhogy se nem szörföztünk, se nem snorkeleztünk, csak ettünk jókat (Az egyik helyen Zsani olasz-, Szilvi amerikai-, én meg mexikói kaját - csak hogy prezentáljuk a non-konformizmus esszenciáját), meg fürödtünk az óceánban, meg a medencében, meg buliztunk, meg aludtunk.
Naplemente után

A sziget déli része elég nyugis. Nincs ott semmi, csak fehér homok, türkiz víz, a háttérben Lombok sötétkék hegyei, és az egészet finoman belengi a pénz szaga. :) Ezért a party érdekében északabbra kellett húzódnunk, és vegyülni a sok "északival", azaz a közönséges halandókkal! Jáj! :) A party végülis nem volt rossz, de azért nem emelkedett ki az atomrészeg balti túristák átlagos bulijai közül.

Reggel aztán feltápászkodtunk, elfogyasztottuk a pompás reggelit, fürödtünk még egy keveset, aztán irány vissza Balira.
Reggeli után, pálmaerdő előtt
A háttérben Lombok

Ha van rá igény, akkor a készült kb. 300 képből rakok még ki majd az albumba.

2011. április 6., szerda

Random pic 1

Hát aki szörfözik, az ettől most utálni fog. Ez az a hullám, amire végül nem eveztem ki Gili-Trawanganon, hanem bejöttem a töréstől inkább. Mentségemre legyen mondva, hogy már van zátony-cipőm, úgyhogy most már kimennék.


Gili Trawangan low tide epic




Gili -> Bali

Gilin egyszer próbáltam kimenni a törésre. Nagyon szép csőhullámok voltak, amiből gondoltam is, hogy nagyon sekély kell legyen a víz. Igazam is volt, úgy 100m-re a parttól úgy tudtam csak evezni a deszkán, hogy a kezem hozzáért a korallhoz. Aztán amikor tovább eveztem, és már a deszka uszonyai is leértek (ez kb. 30 centis vízmélységet jelent - másfél-két méteres csövek esetén ez elég sekélynek számít), úgy döntöttem, hogy a következő két hét nyaralást nem kockáztatom csak azért, hogy a wannasurf.com-on bejelölhessem ezt a szigetet is az "i surfed..." térképen. Ígyhát megfutamodtam. Nagyon öregnek éreztem magam, de van amit nem érdemes bevállalni.
Joci! Tudom, de ez csak 7 sor itt a szerkesztőben, kibírod! :)
Szörf helyett inkább körbebiciklizzük a szigetet, ami kb. egy háromnegyed órás elfoglaltság. Érdekes a sziget, de inkább mégse annyira. Van róla egy teljes körbe videó. Majd megnézzük 30-szoros sebességgel.
Aztán irány a hajó, ideje visszamenni Balira. Nagyon szép katamarán, 4 eszetlen nagy motorral. Nagyon szép, nagyon kényelmes. Több mint 60-nal megy a vízen, ami azt jelenti, hogy civilizált helyen maximum biztonsági övvel lehetne utazni rajta. De nem itt! :) Lehet sétálgatni, csúszós létrán a felső szintre mászni, miközben pattog a hullámokon, lábat lógatni hátrafelé, minden. Totálisan életveszéles. Le is fejeltem, lerúgtam, lemindentcsináltam mindennel. De totálisan megérte. Egy képet megpróbálok erről mégiscsak felrakni:
A fenti VIP rész-re egy függőleges, vízes alumínium létrán lehet feljutni
Útbaejtjük még Lembogan szigetét, úúúúúúú az de durván néz ki! Még a kikötőben is olyan tiszta a víz, mint egy akváriumban. Egy kicsit hasonlít Caprihoz, csak pici házakkal, környezetbe illőbben valamelyest.
Az út végén kikötünk Balin, Sanurban. Az összes sanuri lakos azonnal mosolyogni kezd, hiszen másfél éve én vagyok a legközelebbi dolog Ádibácsihoz és Zsuzsihoz, akiket itt úúúúúgy szeretnek!

Gili második nap

Mivel a szállást ilyen egyszerűen oldottuk meg a helyi tradicionális ír szállóba (Tyr na nOg), és a pókos szállás második napjának árát is egyszerűen visszakaptuk, ezért egyszerű napnak deklaráljuk a napot. És valóban, minden egyszerűen ment, mindenfajta szívás, hosszú alkudozás, balszerencse nélkül:
  • egyszerű reggeli,
  • egyszerű üvegfenekű hajós snorkel túra a Gili Medo és a Gili Air szigetek érintésével
  • egyszerű teki megtalálás (összesen négy tekit láttam),
  • egyszerű kikötés Gili Air-on, majd ott gombokért csecsebecse vásárlás az ebédlőasztalnál,
  • egyszerű ebéd (barracuda steak. A barracuda így néz ki: http://malialitman.files.wordpress.com/2010/11/barracuda.jpg, és konkrétan raver-zöld szálkái vannak. Na majd megmutatom),
  • egyszerű vacsi
  • egyszerű teki sanctuary látogatás (teknősöket nevelnek 1-2 éves korukig, hogy újranépesítsék a környéket),
  • egyszerű farewell letter írás a medence partján
  • egyszerű vacsora, majd rejtvényfejtés, és fürdés estig
Ezekről sok-sok víz feletti és alatti kép és videó készült, képzeljétek.
Szép nap.

Gili első nap

A Gili-szigetek három, egyenként max 3km-es szigetből áll, Lombok parjaihoz közel. K ét érdekes adat a szigetekről:
  1. Rendőrök száma a szigeteken: 0
  2. Motoros járművek szám a szigeteken: 0 (csak bringa és lovas kordé)
A többi adat nem érdekes annyira. A legnagyobb szigeten szállunk meg, Trawanganon. Drága szállás nem volt, csak ócsó, de egész szép, csak egy nagyon buja kert legvégében van, és az első dolog, amit kiszűrök az egy kb. 8 centis sárga pók hullája, amit szépen forgat a szél. Nem jó előjel.
Kaja az indonézekkel, akikkel a motoroson haverkodtunk össze, aztán alvás. Lenne, ha a Márk dramaturgiailag igen jó érzékkel nem bámulná a plafont, nyomatékosítva azt az "úbazmeg" tömör hangulat-színező szóval. Úgy néz ki, nekünk is van egy szép trópusi pókicánk, ez is kb. akkora mint a kertben, csak fekete. Hőseink ekkor NYILVÁN azonnal elhagyják a helyiséget, szólván a front office managernek, hogy vakációjuk lévén a probléma megoldást szüneteltetnÁk. Igen, félősök vagyunk, nagyon. :) Ez van.
Ember jön, bizergál, pók beesik a plazmatévé mögé. Én nem mertem nézni az akciót, de szerencsére Márkunk igen, úgyhogy figyelmezteti az épp távozóban levő munkavállalót, hogy attól, hogy a pókica nem látszik, mi még TUDJUK, hogy a TV mögött van, úgyhogy oldja meg. Aztán megoldja, szegény pókica áldozatul esik, és az úgy 100, kb. mm-es kicsinye közül még úgy 50 is. Nem úgy a másik 50, amik szétszaladgálnak a szobában. De ezen már csak kacagok. Az éjszaka meglepően rettegés nélküli, reggel már egész megszoknánk a szobát, amikor márk papucsából kiugrik Ica tesója, és beszalad a szekrény alá. Ekkor, a 2006-os harlemi mentőakcióhoz kisértetiesen hasonlóan, kb. 40 perc alatt találunk egy másik szállást, 5-ször annyi pénzért megvásárolva lelki nyugalmunkat. Inet már minden szuper lesz Gilin.

Lombok -> Gili

Gondoltam, a szép képek meg videók színessé tennék az oldalt, de azok még inkább nélkülözhetők, hisz van fantáziátok. Majd kirakom valamikor az albumokat, vagy aki kiváncsi, az átugorhat hozzám, és egy jó citromos Gösser mellet megmutatom a legjobban sikerült 50-et. Szóval most inkább leírom, hogy mi történt az elmúlt igazából fogalmam sincs hány napban.
Lombokon a második reggel is jól telt: felkeltünk 6-kor, müezin, madárcsicsergés, stb. Jeremy jött 6:30-ra, irány Gerupuk, ahol Baharral, és csónakjával irány a törés. Nem tökölök a képekkel, itt van egy a netről: http://images.travelpod.com/users/beachbum78/pura-vida.1153234800.6.jpg
Érdekes így az öböl közepén szörfözni, a legközelebbi part kb. 1km-re van, csak néhány hajó jelenti a viszonylag biztos pont. Miután jól kiszörföztük magunkat, leszerveztük a taxit a sziget északi részébe, ahonnan ment a hajó a Gili-szigetekre. Az út megint eszméletlen szép, magas hegyeken át vezet, így nem csak rizsföldek vannak, hanem nagy dzsungelek, sok szakadékkal, a szakadékok peremén majmokkal. Aztán a kikötővárosban megint megpróbáltak ránksózni jegyeket kb 40 percen keresztül, elég erős pszichikai terrorral fejenként 180.000 rúpiáért, de aztán kitartottunk, és mentünk ócsón.