2011. április 6., szerda

Eat, Pray, Love

Na most annyira sok időm van, hogy ezt a bejegyzést is meg tudom írni. Igazából Gilin ütött szöget a fejembe, csak ott volt jobb dolgom is, mint írni.
Két dologról látom objektíven a valóságot: a cigizés és az egyedül utazó csajok. Mind a kettő egy embertípust takar.

1. Cigizés
Itt MINDENKI cigizik. A helyiek még rendben van, de az elképesztő mennyiségű európai (főleg svéd és holland) túrista is. Nem igazán értettem, ameddig meg nem láttam egy késő harmincas párt, akik épp ültek legy egy asztalhoz a parton, és közben cigiztek. Nem ott gyújtottak rá, hanem úgy érkeztek. Lepakolásnál aztán folyamatosan bénáztak a cigivel, nem tudták hova rakják, és látszott is, hogy még azt sem tudják, hogy kell rendesen tartani. :) És akkor jöttem rá, hogy itt azért cigizik mindenki, mert nyilván sok év után először eljöttek (számukra) a világ végére, hogy itt most két hétig minden tökéletes lesz, és most aztán azt csinálnak, amit akarnak. A gyerekkori lázadás helyett ez egy nine-to-five lázadás, és persze ugyanolyan esetlen, és persze ezért kifejezetten szórakoztató. Hazamennek majd, és egymásnak mesélik majd, hogy mennyire arcába nevettek a halálnak. (Igen, észreveszem, hogy én is sokszor csinálok kb. ugyanilyen hülyeséget)

2. Eat, Pray, Love
Hihetetlen szerencsémre férfi vagyok, ezért megvan az a képességem,. hogy úgy nyilatkozzak egy könyvről, vagy az olvasóiról, hogy akár a borítóját láttam volna! :)
Tehát a valóság: nagyon sok nőt (25-65 között) látok errefelé sétálni egyedül, vagy párban (főleg Gili Trawanganon). Ami önmagában persze egyáltalán nem érdekes, csak az, hogy ezek sose nevetnek, sose mosolyognak, sose néznek a szemembe, vagy bárki másra, csak bambulnak előre, vagy nagyon komoly arcot vágva fontolva haladnak. Ezt sokáig nem értettem, aztán rájöttem a megoldásra. Ezek mind ezt a könyvet olvasták! Aki nem tudná (pl. én), ez a könyv arról szól, hogy valami egy nő önmagát keresve végig utazik a világon, mindenféle őrületesen érdekes kalandba keveredve, a végén kiköt Balin, ahol megnézi a sok templomot, meg konzultál valami füvesemberrel, meg eszik, és gondolom a végén megtalálja önmagát, gól. Ez valami eszetlen érdekes lehet a csajoknak, úgyhogy akinek tele lesz a töke a melóval meg a férfiakkal (gondolom a könyvben az is benne van, hogy "mit nekem férfiak, én magamban is éppoly értékes szél-istennő vagyok), az elutazik Balira valami túrista-gyárba Kutára, és sokat sétál komoly fejjel, aztán hazamegy, és elmeséli a barátnőinek, hogy:
Te, Margit, ISTENIEKET ettem ott! A masszázs valami mennyei volt! Tényleg egy fantasztikus sprirituális átváltozáson mentem keresztül a Hard Rock café 815-ös szobájában, meg a szervezett légkondis-buszos túrákon.
Viccet félretéve: nyilván vannak olyanok is, akik tényleg komolyan gondolják, és egész nap az erdőben meditálnak, és biztos vagyok benne, hogy az hasznos lehet. De úgy gondolom, hogy a legtöbb az egy felszínes szart csinál végig, csak azért, mert benne volt egy könyvben. Persze ezzel nem lenne baj, csak ahelyett, hogy jólérezné magát a szálloda és a sziget nyújtotta örömök között, csak zombiként sétál fel-alá, mert azt hiszi, az az intellektuális. Ahelyett, hogy bevallaná, hogy csak egy kis lazítás kell, és egy kényelmes nyugis hetet szeretne eltölteni. (Egyébként respect az olyan csajoknak, akik egyedül utaznak, ahhoz tényleg nagy bátorság kell - bár az én ideális nő képemtől ez viszonylag messze esik)
Miután ezt végiggondoltam a teóriámat Gilin, még aznap Kután az egyik buszon pont egy marketing manager csaj mögé ültünk, aki elképesztően affektálva elmesélte a hihetetlen élményeit a mellette ülőnek, és kezében mit tartott? Azt a könyvet, bizony. Aztán kiszállt a Hard Rock café szállodánál (inet vettem a fenti példát).

Úúúúbaszki! De rég savaztam már ilyen jót! És nem, egyáltalán nem érdekel a másik oldal! :)

6 megjegyzés:

  1. De király, látom te nem meditálsz sokat, a paradicsomban is szembejövők arcát elemzed és *****anyázol hogy miért svanyú képűek!!! jeeee :D :D Ha visszajössz elmegyünk a SohoLondon-ba aztán benézünk a Piáfba is!!! :D

    VálaszTörlés
  2. De csak ha útbaejtünk néhány kukát is! ;)

    VálaszTörlés
  3. már a főcím is csőbuzi :)) ugye nem várod el az emberektől, hogy ezt elolvassák :))

    VálaszTörlés
  4. Tökre király vagy, hogy mindenki másról ennyire gyorsan levágtad, hogy nyomorult az életük... :) a kis férgeknek :) ekkora bénák...

    szerencsére így nem is kell megismerkedned velük, és meghallgatni a nyomorukat :)

    úgyhogy végülis egy csomó szörf-időt generálsz magadnak indirketben azzal, hogy ennyire jó emberismerő vagy :)

    VálaszTörlés
  5. Na végre valaki, aki megért! :)

    VálaszTörlés
  6. Bárcsak én írtam volna... :)

    VálaszTörlés